A településen működik a magyar-szlovák vasúti határátkelőhely, s ennek köszönhetően a nemzetközi vonatok is megállnak. A Zempléni-hegység is jól megközelíthető a településről. A hozzá legközelebb fekvő város Gönc, melynek távolsága közúton 6 km. Azt a területet, ahol Abaúj vármegye létrejött, a magyarok a régészeti leletek és a törzsi helynevek tanúsága szerint a X. században szállták meg. A királyi megyék létesítésekor, a XI. század elején a Mátraalja és a Hernád völgye is az Aba nemzetségé volt. Hidasnémeti valószínűleg a XII. szádban jött létre. Egyike azon 10 falunak, amelyek királynéi birtokokon, német telepesek tervszerű befogadásával jöttek létre Erre utal a németi községnév is. Hidasnémeti, Alnémeti első okleveles említését egy 1219-1220-as okiratból ismerjük, a  névalak Olnemet (1219), és Olugnemet (1220). 1431-től jelentős vám- és harmincad- szedő hely, amit a Hernádon átvezető fontos hídnak köszönhetett. Hidasnémeti helyzeténél fogva a magyar történelem szinte minden jelentős eseményében (törökdúlás, Rákóczi szabadságharc, 1848-49-es szabadságharc, II. világháború) tevékeny szerepet játszott. A XVI. század derekától a hídról kapva a nevét, egyre inkább Hidasnémetiként említik. Református temploma a XIII-XIV. században épült, gótikus stílusú, bástyás erődfallal körülvett  templom. Az egyszerű, fa huszártornyos épület műemléki/helyi védelemre javasolt. A római katolikus templom eredetileg temetőkápolnának épült a XVIII. század második felében. A hívek számának növekedésével többször is bővítették. A település látnivalói közé tartozik még az Árpád Szobor, a Holocaust áldozatainak tiszteletére állított emlékmű, az Ismeretlen Katona Emlékműve, a II. világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa, a Nepomuki Szent János Szobor.