Mind a boldogkőváraljai, mind az encsi vasútállomásra közvetlen buszjárat közlekedik. A település a vele délről szomszédos Boldogkőváralja körjegyzőségéhez tartozik. A halmazos jellegű település környéke régóta lakott, erről tanúskodnak az itt talált neolit és bronzkori leletek. A település első írásos említése 1267-ből való, Archay néven. A középkorban a boldogkőváraljai vár tartozékaként osztozott annak hányatott sorsában is, így többször gazdát cserélt. 1650 körül a Palocsai családé, akik elzálogosították Szelepcsényi prímásnak, aki a jezsuita rendnek adta tovább. 1750 körül a Péchy család vásárolta vissza, és birtokolta a XIX. századig. A közösség lakossága a század elején tisztán római katolikus vallású volt. Református temploma 1798-ból való, népi lakóházai érdekes látnivalók. Külterületének több mint felét erdők borítják, melynek jelentős része a Zempléni Tájvédelmi Körzet természetvédelmi területe. Ásvány gyűjtők számára értékes kincsei, a falu határában található opálok.