A megye nevezetes községének gazdag történelmi múltja van. Nevével először egy 1215-ben keletkezett oklevélben találkozhatunk ahol neve Visul alakban fordul elő. A kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol vagy Egyházasvizsoly. A falut említő 1259-ből való iratok már szőlőművelésről és pincészetről számolnak be. Az 1300-as években törvénykező hely volt. Kereskedelmi szerepe is lényeges lehetett, mivel a tokaji révtől induló és Lengyelországba vezető országút (via regia) átvezetett rajta. Kiemelkedő birtokosa volt Vizsolynak Rákóczi Zsigmond, a Rákóczi-dinasztia alapítója. A Göncön lelkipásztorkodó Károli Gáspár itt végeztette el az első teljes, magyarra lefordított biblia kinyomtatását 1590-ben. 1634-ben a Rákócziaktól elkobozták a községet, ami kincstári birtok lett. Az 1700-as években két vízimalom, iskola, serfőző ház, postahivatal, több vendégfogadó, kocsma is volt a faluban. Gabonatermesztést, rétgazdálkodást, szarvasmarha-sertéstenyésztést, szőlőtermelést folytattak a lakosok. 1954-ben elkészült az évszázadok óta nagyon hiányzó Hernád-híd. A község református temploma egyike legbecsesebb műemlékeinknek. A XIII. századi román kori templomot a XIV. században gótikus templomhajóval és lőrésekkel ellátott toronnyal egészítették ki. A falu életében lényeges esemény, hogy az itteni református egyház ajándékba kapott egy eredeti példányt a vizsolyi bibliából.